A Rossztemplom alaprajzai

Bár a templom "arca" sokat változott az idők során, alaprajza, legalábbis a ma ismert formájában nyilván csak egy van - illetve a beleépített présházzal együtt is legfeljebb kettő. Mégis, az elmúlt kb. 160 évben megjelent publikációkban, még ha hasonlóképpen ábrázolták is, számos kisebb-nagyobb eltérés látható az alaprajzi vázlatok között. Ezért gondoltuk, megmutatjuk ezeket a különbségeket. Az általunk fellelt ábrázolásokat egységes formában, méretarányosan felszerkesztve és egymásra másolva könnyen észrevehetőek az eltérések.

Rómer Flóris 1861-es felmérése alapján ilyen alaprajzi vázlat készíthető:

A rom főbb méretei, a falvastagságok, a támpillérek méretei szerepelnek Rómer rajzán, de a nyílások nagysága és azok pontos helye sajnos nincs rajta, így azokat pontosan nem, legfeljebb jelleghelyesen tudjuk ábrázolni.

Entz Géza és Gerő László rajza (A Balaton környék műemlékei, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1958) nagyjából ugyanazt az állapotot rögzíti, mint amit Rómer Flóris is láthatott, azzal a különbséggel, hogy itt a szentély falait már részben leomlottként ábrázolták.

Ez az alaprajzi vázlat tehát biztosan nem az 1958-as állapotot mutatja, inkább egy furcsa egyvelege a különböző koroknak.

Egyrészt ugyanis Rómer korában még nem volt ennyire beomolva a szentély, sőt ennyire még ma sincs, hiszen a szentélyház melletti ablak napjainkban is teljes szélességében látható. Másrészt viszont a nyitott diadalív és a hajó déli ablakainak megléte mégis a korábbi időket idézi. (Az ablakok kb. a XX. századra eltűntek, a diadalívet pedig a romban lévő présház építésével egyidőben, szintén a XIX-XX. század fordulója táján befalazták.) 

Harmadrészt szerepel a rajzon egy belső fal nyílásokkal, amelyet amúgy más forrásokból nem ismerünk. Sajnos az ábrához nincs pontos leírás; az alaprajz csak példaként szerepel a könyvben, de nem valószínű, hogy a présház falára kell gondolnunk, mert sem a fal helye, sem a nyílások száma nem azonos vele.

Elképzelhető, hogy a fal a templom egy korábbi, lehetséges állapotára utal. A  helye kb. ott van, ahol az északi oldalon egy támpillér maradványai kerültek elő (ld. lentebb), és amely alapján Koppány András szerint is feltételezhető, hogy ott korábban volt egy fal, ill. az is lehet, hogy eredetileg a templom csak akkora volt. De erre jelenleg nincs semmilyen bizonyíték, és a fal, ha valaha létezett is, annak már Rómer korában sem volt semmi nyoma.

Koppány Tibor: A Balaton-Felvidék románkori templomai (Veszprém, 1963), másolat:

Ennek az ábrának az érdekessége - amellett, hogy csak a legfőbb nyílásokat mutatja meg -, hogy ábrázolja a fentebb már említett, és a későbbi régészeti kutatások alapján igazoltan létező támpillért a hajó északi oldalának közepe táján. Koppány András már említett kutatásából kiderül, hogy a támpillért csak pár cm föld takarja, így arról az édesapja is tudhatott a vázlat készítésekor.

A Koppány András 2000-es régészeti kutatási dokumentációjában található felmérési alaprajz vázlatos másolata:

Ezen az alaprajzon a mai állapot látható. Az egyetlen, még megtalálható ablak és a szentélyház a szentély falában, a befalazott diadalív, az ablaktalan déli fal (egyetlen kis áttörés van rajta, ami ablaknak nem is nevezhető), a hajót kettéosztó présház fala és nyílásai, a présház előtti ciszterna, valamint a terepszintig visszabontott, fentebb már emlegetett támpillér az északi fal tövében.

Rómer Flóris vs. Koppány András: a legkorábbi és a legfrissebb felmérés. Az eltérések igazán nem jelentősek, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy Rómer számára - ahogy az az életrajzából is kiderül - az országjárásai során gyakran enyhén szólva nem voltak ideálisak a körülmények, és valószínűleg túl sok ideje sem volt a felmérésre és a dokumentálásra.

Rómer Flóris - Entz Géza/Gerő László - Koppány Tibor: A fent leírt különbségek egy ábrán.