A Csobánc, Csobáncszög, Csobáncszeg, Alsócsobánc stb. néven emlegetett település (települések!) körüli bizonytalanságokkal külön bejegyzésben hosszasan foglalkozunk, így itt csak az online adatbázisokban hozzáférhető térképeket vizsgáljuk meg részletesebben.
Az első ábra nem is térkép, de szerintünk érdekes. Ugyanis az 1700-as években, valószínűleg az Eszterházyak megrendelésére ambiciózus terv készült a vár korszerűsítésére és megerősítésére, ami végül nem valósult meg (a rajz az Eszterházy család levéltárából maradt ránk, megtalálható Koppány Tibor és Sági Károly Csobánc című könyvében is, de mi innen szereztük). Az elképzelés szerint a vár alatti falut is fallal vették volna körbe.
Tehát létezhetett a vár oldalában egy település akkoriban. Nagy geodéziai pontosságot nem várhatunk egy effajta korabeli rajztól, a hely fekvéséből adódóan mégis okkal feltételezhetjük, hogy a Rossztemplomot ölelő települést ábrázolja tervezett, megerősített állapotában (még ha magát a templomot nem is lehet beazonosítani rajta).
A legrégebbi, általunk ismert térkép, amelyik már elég részletesen, az épületeket is feltüntetve ábrázolja a Csobánc vidékét 1782-85 környékéről való; ez Magyarország első katonai felmérése.
Ezen a térképen Csobánc várát már egyértelműen romként mutatják. A rud. a latin rudera szó rövidítése, és akkoriban romokat, épületmaradványokat jelöltek meg így. De számunkra érdekesebb, hogy szerepel rajta a Rossztemplom is, mint cap. vagyis capella, kápolna (szintén latinul). A templom egyedül áll, de kicsit északabbra tőle, Diszel és Gyűrhegy mellett látható egy kis település, m.h. jelöléssel, ami németül a Mayerhof, vagyis a majorság rövidítése. (Az Arcanum online adatbázisában jobban látszanak a részletek, érdemes ott is megnézni a térképeket!).
Vagyis úgy tűnik, hogy a XVIII. század végére a Rossztemplom közvetlen környéke kiürül, és a lakott területek a hegy alján, illetve még távolabb találhatóak.
Az ország második katonai felmérése 1819 és 1869 között zajlott. A balaton-felvidéki területek tudomásunk szerint az időszak második felében, kb. az 1850-es években kerültek sorra.
A vár - nem túl meglepő módon - itt is rom (németül: ruine). A Rossztemplom nem ismerhető fel, külön nem jelölik, ellenben a hegyoldalon elszórtan jónéhány épület található, amelyek bizonyára a szőlősgazdák házai, borospincéi.
Fontos újdonság, hogy a hegy északi lábánál lévő kis települést itt már Csobáncz néven írják le!
Ugyanebből a korból, egész pontosan 1858-ból való egy kataszteri térkép is. A piros vonalak és a nyomtatott feliratok a 2010-es években történt digitalizálás nyomán kerültek az online térképekre.
Közelebbről a Rossztemplom környéke:
Ezen a részleten egyértelműen látható, hogy a Rossztemplom körül (amelyet itt valószínűleg tévesen kötnek Szent Istvánhoz...) már nincs település, helyette a hegyoldalban szétszórtan, a szőlőkben áll egy-egy ház.
Csobánc település - nagyjából félúton a Rossztemplom és Diszel utolsó háza között - közelről:
A lényegesen jobb felbontású online térképről kiderül, hogy dőlt betűvel a természeti területeket, állóval pedig a településeket jelölték, ezért van kétszer is kiírva Csobánc (a hegy körül még többször is).
Most már biztosnak tűnik, hogy Rómer Flóris erre a házcsoportra értette, hogy "A régi falu a hegyoldalán álló rom templom mellett állt, honnan Diszelyre levonultak, egyedül nehány ház - Csobáncz falucska maradt a hegy allján..." És hogy "Csobáncz város, jelenleg mint oppidum filia ad Keszi , - mintegy 10 házból áll."
A harmadik katonai felmérés (1869-1887) az előzőekhez képest nem hoz újdonságot, legfeljebb, hogy itt már a hegyet és a helységet is Csobáncként (tehát nem cz-vel) írják:
A Gönczy Pál által tervezett 1893-94 környéki közigazgatási vármegyetérkép (forrás: Wikipédia) az előzőeknél lényegesen nagyobb léptékű. A domborzatot, a vizeket és az utakat ábrázoló térképen a hegyek magassági adatain kívül a településnevek és a zalai járások szerepelnek (a piros 10-es a Tapolcai járást jelöli). Ebből a térképből több, különböző árnyalatú nyomat is készült, a legkorábbi, amit találtunk 1885-ből való.
Tapolca a térkép tanúsága szerint ekkor mezőváros, Diszel pedig falu, a Csobánc nevet itt nem találjuk. (A Csobánc-hegyen lévő felirat a tőle keletre lévő falu neve: Mindszend-Káll.)
Az 1941-ből származó német katonai felmérés a korábbi hasonló léptékű térképhez képest nem mutat - legalábbis a mi szempontunkból - lényeges eltéréseket:
Itt újra (még mindig) látszanak a Csobánc épületei, de a Diszel melletti házcsoportot ismét pusztabirtokként, majorságként (németül Hg., vagyis Heidegut) jelölik.
Ez a mai turistatérkép-részlet (Természetjáró) Diszel határát, a valahai Csobánc falu helyét mutatja:
Már helységnév nélkül, de láthatóak rajta az ott lévő épületek - ha nem is mind (a térkép közepén, a P betű alatt). A terület egyébként a Rossztemplomtól kb. 900 m-re van.
Elmondható tehát, hogy a hegy északi lábánál lévő, a térképeken következetesen Csobáncként megnevezett település az 1780-as évektől biztosan folyamatosan lakott volt, de a leírások szerint még korábbra nyúlik vissza a története.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
Köszönjük a hozzászólást!