A Rossztemplom Rómer Flóris szemével

"Összejártam szép hazám majd minden megyéjét többnyire gyalog, sokszor lóháton, igen ritkán kényelmes úri fogaton, bámultam két izben a mindenható szép világát a felhőkön túl emelkedő lomnici csúcsról épen ugy mint az alföld határnélküli, leírhatatlan benyomásu pusztáin, melyeken majd térdig érő sárban, majd övemet haladó Tisza-kiöntvényekben gázolván, a pusztai betyár búvóhelyein nem prédát, sem vadat, hanem a szeretetre méltó tudomány kedves magzatit keresém fel."

forrás: dr. Rómer Flóris: A Bakony, terményrajzi és régészeti vázlat. Győr, I860

 2024. április 10.

A Rossztemplomról az első pontosabb leírás 1861-ből, Rómer Flóris (életéről bővebben itt) 1. jegyzőkönyvéből származik. Rómer ezeket a jegyzetfüzeteket  - amelyekből utazásai során több mint 40-et írt tele - saját használatra készítette, emlékeztetőül. Mivel nem az volt a célja, hogy az mások számára is könnyen befogadható legyen, a gyakran menet közben vagy zord körülmények között, ceruzával írt vázlatos feljegyzések és ábrák, a hirtelenjében, írásjelek nélkül rögzített gondolatok sok helyen nehezen olvashatóak, nehezen értelmezhetőek.

Szerencsénkre készült a jegyzetfüzetből egy nagyon fontos és hasznos kiadvány Rómer Flóris jegyzőkönyvei Somogy, Veszprém és Zala megye (1861) címmel (Forráskiadványok, Országos Műemlékvédelmi Hivatal, Budapest 1999). Ebben  megtalálható a teljes jegyzőkönyv beszkennelve, oldalanként nyomtatott átiratokkal és magyarázatokkal. Az alábbiakban ebből a könyvből idézzük Rómer szavait, változtatás nélkül. Dőlt, szürke betűvel a forráskiadvány megjegyzései olvashatók (a szerk. megjegyzései tőlünk származnak). Az ábrák Rómer saját rajzai.

___________________

1861. aug. 11.

Csobáncz

A régi falu a hegyoldalán álló rom templom mellett állt, honnan Diszelyre levonultak, egyedül nehány ház - Csobáncz falucska maradt a hegy allján - Vannak öregek kiknek apáik bucsukor a kalmárok szekereit a régi faluba felvontatták - ma a kocsiút nem járható.

A település valóban az ún. "Rossz templom" környékén volt, itt ma is találhatunk 16-17. századi cserepeket. A helyi hagyományt feljegyző Rómert az írásos adatok is alátámasztják: Alsócsobánc az 1730-as években leégett, lakói ekkor költöztek Diszel határába, a Csobáncszögbe. IROD.: Rómer 1876 7.; Koppány Tibor-Sági Károly: Csobánc. Budapest, 1965.; MRT 7. 14/2 (58).

Római cserepek a paraszt házak és kerítések körül keresendők.

A gyulakeszi temető területén római castellum vagy villa alapfalai kerültek felszínre. Az itt húzódó út már a rómaiak idejében is jelentőséggel bírt, szerepét a középkorban is megtartotta. Nem véletlen, hogy a római település területén a törökök is kisebb erődöt emeltek, majd ennek részbeni megsemmisítésével a 18. században újabb erődítés épült. IROD.: MRT 1. 14/1 (57-58); Rómer hgy. K 505/27. 

Puszta templom a szöllök közt.

A Puszta templom vagy "Rossz templom" román kori, félköríves szentélyű, kis templom a szőlők között. A középkori Csobánc falu temploma volt. Leírását és rajzát lásd még a következő oldalon! IROD.: Rómer 1876 7.; Koppány 1972 28., 220.; MRT 7. 14/2 (58).

Keletre orientálva, északra nincs ablak alul köröskörül párkány Sanctuarium 15'

szerk.: A Sanctuarium szentélyt jelent, a ' jel a láb jelölése, pontos mérete területenként eltérhetett, nálunk kb. 31-32 cm volt.

a ablakok

b fülke apsis bolthajtása F részlete[n]kint bedőlt, magassága circa 2°

szerk.: A ° talán lépés lehet - máshol °-nyire leírás található –, ami kb. 65-85 cm-t jelent.

F más, mészkőből, templom falai 2 1/2'

x helyen, mintegy 1 1/2° magasságban vörös somlából való vágott szélű kő

"x": a 13. lapon található templomalaprajzon, a templom északnyugati sarkában látható Rómer jelölése.

(A Somlyó hegy nevét a "somlik" ige folyamatos melléknévi igenevéből kaphatta, jelentése "megcsuszamló, suvadó oldalú hegy" vagy "a zöld erdőövezetből kiemelkedő kopasz, sziklás hegytető" lehetett. Somla hasábok: bazalt hasábok. IROD.: Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest, 1980.)

felső része mészből úgy látszik ujabb

a templomtól mintegy 500 lépésnyire egyenlő magasságban téglányos oszlop rom, művészi becs nélkül
Statue három látható képfülkével.

Csobáncz város, jelenleg mint oppidum filia ad Keszi , - mintegy 10 házból áll.

Csobánc, Alsócsobánc, a település Csobáncszög néven 1407-ben tűnik fel a forrásokban. A helyét az ún. "Rossz templom" környékére lokalizálhatjuk. Oppidum, vagyis mezővárosi rangra emelkedett, jelentőségét az is bizonyítja, hogy a törökök 1563-1565 között nahiet neveztek el róla. Az 1730-as években a falu leégett, lakói ekkor költöztek a ma Csobáncnak nevezett helyre. Rómer ismét oppidumként említi, ami azt jelzi, hogy a településnek sikerült visszaszerezni régi pozícióját. Lásd még 44. jegyzet! IROD.: Rómer 1876 7.; MRT 1. 14/2 (58).

szerk. (forrás: Magyar Katolikus Lexikon, Wikipédia): A nahie (náhije) az Oszmán Birodalom kisebb közigazgatási területe, a szandzsák (kb. régió, inkább vármegye; a török szó jelentése egyébként: zászló) része, adózási és gazdasági - a magyar járásoknak megfelelő - egysége. A hódoltságban számuk a katonai helyzettel együtt gyakran változott.

A török hódoltságban Buda 1541-es elfoglalása után a budai és a szegedi szandzsák 1541 és 1686 között megmaradt, a változó határok miatt a Dunántúlon minden jelentősebb vár köré szerveztek egy szandzsákot.

___________________

Rómer Flóris a jegyzeteit gyakran használta későbbi publikációihoz. Így történt a Rossztemplomról készült feljegyzéseivel is (a megjelentetett vázlatokat később áthúzta a jegyzőkönyvekben, ezért vannak "összefirkálva" a fenti lapok is). 

1876-ban megjelent jegyzőkönyvi szemelvényeiben tehát így összegzi a korábban leírtakat:

"Csobáncz. (Veszprémi egyházmegye. Gyulakeszi fiókegyháza. Szalamegye. Tapolczai járás.)

A hegy oldalán a régi falu feküdt, a mai napon már romba dült templomával; a lakók a diszélyi lapályba vonultak és igy Csobáncz város* jelenleg mintegy 10 házikóban alig számlál félszáz lakót, kik a gyulakeszi-i plébániához, és Eszterházy herczeg uradalmához tartoznak. A régiek emlitik, hogy apáik még a bucsuk alkalmával e templomhoz a kalmárok szekereit felvontatták; mert a kocsiut épen nem járható.

A szőllők közt fekvő régi templomka keletelt; északi oldalán nincsenek ablakai, az egész hossza 32', szélessége 20'. Falai 2 1/2'-nyiak, köröskörül talapzattal birnak. A kerek apsison van két ablak, egyik kelet, a másik észak felé; e mellett egy kis fülkét, szentségházat, észlelünk. A szentély bolthajtása nagyrészt bedült, magassága 2°-hez közelithet.

A szentélyt a hajótól 3﮲5'-пуi fal választja el, t. i. diadaliv; de ennek falai támokkint három lábnyi szélességgel 4'-nyira kirugnak. A főkapu és az ablakok körivesek; a falak alul somlából rakattak, az ormozat pedig mészkőből áll, meglehet, hogy más korból való. Az oldalakat faragott kövek szegik be; ezek közt egy az é.-ny. sarkon, mintegy 1﮲5 ölnyi magasságban szeltszélü vörös mész- vagy homokkőre mutat.

Ötszáz lépésnyire e romtól egy régi művészet nélküli oszlop áll mint omladék; három képfülkéje ma üres.

* Bél Mátyásnál oppidum splendidum-képen van felemlitve."

forrás:Rómer Flóris: Román- és átmenetkoru építmények hazánk területén: jegyzőkönyvi szemelvények, Csobánc (1876)