2026-os terveink

Év elején még egy tavaszi régészeti kutatás előkészítésén gondolkodunk, ám hamar rájövünk hogy annyi idő és erőforrás, amennyi a magunk és a hozzánk tartozók életben tartása mellett nyárig erre jutna, nem lesz elég. A kutatást tehát elnapoljuk, de elkezdünk készülni rá.

Az biztos, hogy a feltáráshoz - amit első körben a rom belsejében tervezünk elvégezni, hátha többet megtudunk majd a Rossztemplom koráról, eredeti formájáról - valamit kell kezdeni a présházzal, aminek a teteje meglehetősen rossz állapotban van, vagyis nem volna túl biztonságos sokat időzni alatta. Műemléki értéket sem képvisel, így a teljes elbontása mellett döntünk. Ha viszont elbontjuk, akkor érdemes lehet kibontani a diadalív befalazását is, hogy a templom korábbi térszerkezetét helyreállítsuk. De akkor meg már ugyanezt - a templom eredeti látványához hasonló épülettömeget - kívül is meg kellene mutatni, ami jelenleg a Rossztemplom hegy felőli, délkeleti oldalán az idők során feltorlódott kb. másfél méter magas földmennyiség miatt csak csökevényesen érvényesül.

Így jutunk el oda, hogy március-április folyamán sikerül összeállítanunk egy tervdokumentációt ezekről a munkákról. Országos műemlékről és régészeti területről lévén szó, a tervezett feladatokhoz örökségvédelmi és régészeti jóváhagyás ill. felügyelet szükséges. Számos egyeztetés után a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal által lefolytatott örökségvédelmi bejelentési eljárás révén végül még áprilisban, 24-én megkapjuk a támogató határozatot (az örökségvédelmi tervanyag kötelező részét képező Építéstörténeti tudományos dokumentációt Koppány András készítette).

Időközben március végi határidővel találunk egy pályázati kiírást is, amit mintha nekünk találtak volna ki, gyorsan jelentkezünk is rá. A hiánypótlási körben - a felhívás szintén április 24-én érkezik - egyetlen dokumentumot, a munkákra vonatkozó engedélyt kérik. Mivel ez aznap óta épp rendelkezésre áll, azonnal tovább is küldjük. Túlzottan optimisták mégsem vagyunk a győzelmi esélyeinket illetően, egyrészt mert nagyon szűkös a pályázati keret (összesen 100 millió forint), másrészt mert a pályázatot egy bizonyos NKA nevű szervezet írta ki... : )

Mindenesetre elkezdhetjük az előkészületeket; izgalmas munkának, látványos beavatkozásnak ígérkezik! Ezekről természetesen külön-külön beszámolunk, alább pedig az örökségvédelmi tervdokumentációból szemezgetünk:

A Rossztemplom állagmegóvása

A telek Gyulakeszi zártkerti részén, a Csobánc északnyugati oldalán található. A területre Diszel felől zúzalékos, törmelékes földút vezet, ami általában gépkocsival is járható. Gyulakeszi irányából csak gyalogosan lehet feljutni a Rossztemplomig. Az ingatlan és környéke jelenleg közművesítetlen.

A területen a környező telkekhez hasonlóan évszázadokon át szőlőművelés zajlott, amellyel a templom körül a kilencvenes évek közepén hagytak fel. Azóta a szőlő szinte teljesen eltűnt, a helyét változatos, sűrű fás-cserjés növényállomány váltotta fel.

A Rossztemplom a telek északnyugati felén, az út mellett, egy nagyjából vízszintes plató szélén található. A romtól a terep délnyugat felé lejt, délkelet felé, a hegyoldal irányába pedig emelkedik.

A „papíron” kelet-nyugati, valójában inkább északkelet-délnyugati tájolású templomnak ma már csak a falai állnak, támpillérei illetve a szentély falai jórészt leomlottak (a megmaradt falak koráról, állapotáról, történetéről részletesen ld. az Építéstörténeti tudományos dokumentációt). Az építmény hajójának falai körbefutó, magas lábazaton állnak. Az idők során a rom hegy felőli – déli-délkeleti – oldalán jelentős talajerózió ment végbe, így ezen az oldalon kb. 1,30 méter magas feltöltődés jött létre, amely a lábazati falat ezen a szakaszon teljesen eltakarja.

A hajóban a XX. század első fele óta utólagosan beépített présház és ciszterna található. A szentélyt a fő tömegtől szintén utólagos befalazás zárja el.

Bontási munkák

Miután az épületen és a környezetében elburjánzott növényzetet legnagyobbrészt sikerült eltávolítanunk, következő lépésként a hajóba épített présház, a ciszterna és a szentélybe vezető diadalív utólagos befalazásának elbontását tervezzük.

A bontás célszerűségének indokaként elmondható, hogy a présház tetőszerkezete és bejáratának áthidalása rendkívül rossz állapotú, így az utólagosan beépített épületrész beavatkozás nélkül bármikor beomolhat. Mivel azonban a présház nem műemléki érték – ahogyan a ciszterna és a diadalív utólagos befalazása sem (ld. az Építéstörténeti tudományos dokumentáció Értékleltárát) –, az omlásveszélyes szerkezetek megmentése, felújítása helyett ezen épületelemek elbontását tartjuk a műemlék védelme érdekében is a legmegfelelőbb megoldásnak (a ciszterna oldalfalait a templom alapozásáig bontanánk csak vissza, a mélyebbre nyúló kőfalakat bennhagynánk, illetve a tervezett tereprendezéssel egyidőben betemetnénk – ld. lentebb).

Mindez az eredeti térstruktúra helyreállítása mellett egy esetleges régészeti feltáráshoz és talajradaros kutatáshoz is megfelelő alapot teremt. (A későbbiekben valóban szeretnénk egy régészeti kutatás keretében a lehető legtöbbet megtudni a templom történetéről.)

Tereprendezés

A rom belső térszerkezetének visszaállítása mellett az eredetihez hasonló terepadottságok kialakítása is fontos célunk. A hegyoldal felől, a déli-délkeleti oldalon a lábazatra feltorlódott földmennyiséget az építmény eredeti állapotát jobban megmutató módon szeretnénk a falak közvetlen környezetéből eltávolítani.

Mintegy 3,00 méteres szélességben kb. 100 cm vastag talajréteget tervezünk kitermelni a hajó teljes hosszában úgy, hogy a kialakult terepszinten a csapadék az épülettől kifelé, folyjon el. Az 5%-os ellenlejtésű járósíkot egy kb. 57%-os (kb. 30°-os) rézsűvel tervezzük a meglévő terepszinthez igazítani.

Tekintettel arra, hogy a tervezett tereprendezés talajerózióval érintett területen történik, a beavatkozás régészetileg nem értékes talajrétegekben zajlik. Ettől függetlenül a részben kézi, de nagyrészt gépi talajmunkát, valamint a végleges terepszint meghatározását helyszíni vizsgálatok után, régészeti felügyelet mellett szándékozunk elvégezni.

A kitermelt, nagyjából 65 m3 földet a rom mellett, egy kb. 200 m2-es területen, mintegy 30 cm-es vastagságban, betömörítve kívánjuk visszatölteni. Ezen a területen jellemzően fiatal cserjék, valamint a hátrahagyott kordonos szőlő maradványai – oszlopok, drótok, elhalt szőlőtőkék – találhatóak. A tervezett talajfeltöltés előtt – az értékesebb, fejlettebb fák, bokrok meghagyása mellett – az érintett domboldali részt a növényzettől, valamint a fa- és fémhulladéktól megtisztítjuk.

A lábazat mellől eltávolított földből a templombelsőben a ciszterna, és a bontás után megmaradt mélyedések is feltöltésre kerülnek.

A szentély területén is megfigyelhető némi talajfeltöltődés az oromfal előtt. A diadalív befalazásának elbontása után a fal két oldala közötti szintkülönbséget a szentélyben lévő talajfelesleg elhordásával tervezzük kiegyenlíteni. Ez a mennyiség elhanyagolható a hajó lábazata mellől kitermelthez képest, de ezt is a fentebb említett területre kívánjuk átmozgatni és ott letömöríteni.

Falak helyreállítása

A meglévő falazat jellemzően stabil, de a támpilléreknél, a szentélynél, az oromfalak és az oldalfalak tetején helyenként meglazult, porózus. A falakra telepedett, de mára nagyrészt eltávolított növényzet több helyen belenőtt a falakba, jelentősen károsítva a szerkezetet.

A falak stabilizálása előtt a felületek növény- és egyéb idegen maradványoktól történő teljes tisztítását tervezzük. A tervezett területrendezés után előkerült falfelületeket szintén megtisztítjuk. Ezután a hiányzó, meglazult falelemeket vissza kell javítani. A fugákat a teljes falfelületen egységesen tervezzük felújítani, a falak időjárásnak leginkább kitett felső síkját ennek megfelelő védőréteggel kívánjuk stabilizálni. A munkálatokat falkutatói megfigyelés mellett végezzük el.